Helyi hálózat (LAN)
A legtöbb vállalkozás informatikai rendszere kialakításakor nem fordít elég figyelmet a számítógép hálózat kialakítására. Egy megbízhatóan működő számítógépes rendszer alapja a megfelelően tervezett és kialakított hálózat.
Nagyon sok bosszantó, megfejthetetlen hibától kímélhetjük meg magunkat, ha figyelünk a hálózat kialakítására. Sokszor nem is gondolja a felhasználó, hogy az ügyviteli programban rendszeresen jelentkező hiba a rosszul kialakított hálózat miatt van.
A helyi hálózat kialakításánál a vezetékes és vezeték nélküli megoldások közül választhatunk. A vezetékes hálózat nagyobb sebességet és biztonságot ad. A vezeték nélküli hálózat rugalmasságáért cserébe kisebb sebességet kapunk. A vezeték nélküli hálózat tervezésénél ügyelni kell arra, hogy a hálózat sebessége a távolság és a gépek számának növekedésével csökken. A vezeték nélküli hálózat hibás beállítása esetén támadhatóvá válik az informatikai rendszer.
Mire figyeljünk a hálózat kialakításakor?
Egy telephelyi hálózat kialakításakor több szempontot is figyelembe kell venni:
Milyen adatátviteli sebesség szükséges az alkalmazások megfelelő működéséhez?
A mai ügyviteli rendszereket kiszolgáló korszerű adatbázis-kezelő rendszerek a számítógépek felöl érkező kéréseket feldolgozzák és a hálózaton csak a szükséges adatokat küldik el. Ezért fontosabb a szerver feldolgozási sebessége, mint a hálózat sebessége. A szerverek hálózati kapcsolatának célszerűen egy nagyságrenddel nagyobbnak kell lennie mint a munkaállomásokénak.
Például egy gigabites hálózati kártyával rendelkező szerver egyidejűleg 10 db 100 Mbit/s sebességű hálózati kártyával rendelkező számítógépet ki tud szolgálni sebességcsökkenés nélkül. Mivel a számítógépek nem folyamatosan bombázzák kéréseikkel a szervereket, ezért ez a sebesség a gyakorlatban több száz számítógép kiszolgálására is elegendő.
Hány épület van?
Egy nagyobb telephely esetén gyakran előfordul, hogy a számítógépek több épületben helyezkednek el. Ilyen esetben a számítógép hálózatnak a szabadban is kell haladnia. Mivel a hagyományos kábelezés érzékeny az elektrosztatikus zajokra, ezért célszerű épületen kívül optikai hálózatot építeni, így az informatikai eszközeinket megóvhatjuk a villámlások, elektrosztatikus kisülések okozta károsodástól.
Ha az optikai kábelezés nem megoldható (pl. a telephely az út két oldalán van), vezeték nélküli hálózattal helyettesíthetjük. Mivel ez a megoldás lassabb kapcsolatot eredményez, ezért csak néhány gép esetén javasolt.
Milyen környezetben van a kábelezés?
Ipari környezetben, amikor az informatikai kábelek nagy gépek, erősáramú kábelek közelében haladnak, vagy a közelben adótorony van, fontos a kábelezés védelme. Ilyen esetben az elterjedtebb UTP (árnyékolatlan) kábelezés helyett árnyékolt (STP, FTP) kábelezést kell kialakítani.
Hány felhasználó használja a rendszert?
Egy új kábelezés kialakításánál a szükséges végpontok meghatározásához nem a felhasználók számát, hanem az irodák alapterületét célszerű figyelembe venni. A jó kiindulási alap, ha egy felhasználóra 5 m2-t és 2 informatikai végpontot számítunk. Tehát 100 m2 irodában 40 végpontot célszerű megépíteni, amelyeket az irodák berendezését figyelembe véve egyenletesen kell elosztani.
Vannak-e mobil felhasználók?
A mobil felhasználóknak a hálózat eléréséhez vezeték nélküli (wireless) hálózatot alakíthatunk ki. A tervezésnél fontos, hogy ne csak a lefedettségre figyeljünk, hanem a hozzáférési pontok megfelelő számára is.
A hálózat biztonságára ilyen esetben fokozottan figyelni kell, mivel a hálózat eléréséhez nem kell fizikai kapcsolat. Megfelelő titkosítás hiányában a hálózatunkhoz egy idegen a telephely előtt álló autóból hozzáférhet.
Tévhitek
Gigabites hálózat
Rendszeresen találkozunk azzal a tévhittel, hogy a gigabit eszközökből felépített hálózat sokkal gyorsabb, mint a 100 Mbit/s eszközökből kialakított. Ez csak akkor igaz, ha a hálózat tervezésére is megfelelő figyelmet fordítunk.
A felhasználók számítógépei általában a szervereket és az internetet próbálják elérni. Mivel a szervereknek egyszerre több számítógépet kell kiszolgálni, ezért a szerverek közelében nagyobb az adatforgalom a hálózaton.
Ha megpróbálunk elképzelni egy különböző vastagságú csövekből kiépített csőrendszert, akkor könnyebben megérthetjük a problémát.
A jól kialakított rendszer úgy néz ki, hogy a szerverek vastag csővel kapcsolódnak egy nagyon vastag csőre (ez a vastag cső jelképezi a központi switch belső adatátviteli sebességét), ami a számítógépek felé haladva folyamatosan vékonyodik. Nagyon könnyen megtalálhatjuk a hálózat szűk pontjait, ha lerajzoljuk a hálózatot a sebességnek megfelelő vastagságú vonalakból.
Vezeték nélküli hálózat
A vezeték nélküli hálózat sebességéről általában azt hiszik, hogy minden körülmény között a számítógépek az eszközökön megadott sebességgel csatlakoznak a hálózathoz.
A hozzáférési ponttól távolodva, vagy rossz átviteli közegben (pl.: vasbetonfalak) a jel gyengül, ezért a kapcsolat alacsonyabb sebességre vált, hogy a megbízható kapcsolat megmaradjon.
Egy hozzáférési pont a megadott sebességgel szolgálja ki a számítógépek összességét. Tehát már két számítógép egyidejű kapcsolódása esetén is csak a fele sebességgel tudjuk használni a hálózatot.
A hozzáférési ponttól 20 méterre levő számítógép, a szabványos 54 Mbit/s helyett a távolság miatt már csak 11 Mbit/s sebességel működne, de ha két számítógép kapcsolódik a hálózatra, akkor a sebesség is osztódik kétfelé. Így egy számítógép már csak kb. 5,5 Mbit/s sebességgel működik. Ha ebben az esetben a vezetékes hálózatra kapcsolódunk, akkor a sebességünk kb. 20 szoros lehet.
