Már egy néhány fős vállalkozásnál is igény, hogy az adatait egy központi helyen tárolja. A vállalkozás növekedésével általában szükség van egy levelező szerverre, vagy egy adatbázis szerverre is. Mivel ezeknek a szervereknek a leállása a teljes ügyviteli folyamat leállásához vezethet, ezért fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a helyes tervezésre és kialakításra.

A szerverek kialakításakor teljesen más szempontokat kell figyelembe venni, mint egy átlagos számítógépnél. Az adat- és üzembiztonság sokkal nagyobb jelentőségű.

A vállalkozás működéséhez kiszolgálókra (szerverekre) van szükség. A kiszolgálók biztosítják pl.: a file-ok központi, jogosultsághoz kötött tárolását, a levelező rendszer futtatását, a vállalati információs rendszer adatainak tárolását.

A kis és középvállalatoknál általánosan használt kiszolgálók Microsoft Windows szerver, Linux, vagy Novell NetWare operációs rendszert futtatnak. A meglévő szerverek, a vállalat igényei és a használni kívánt alkalmazások határozzák meg, hogy melyik a legideálisabb választás.

Hardver követelmények

Fontos, hogy ne munkaállomásnak tervezett számítógépet használjunk szervernek. A szervernek tervezett számítógépet általában csak a nagy gyártók (HP, IBM, DELL, stb) kínálatában találjuk meg. Ezeknek a szervereknek a tápegysége, hűtési rendszere, bővíthetősége és redundáns kialakítása a garancia a biztonságos üzemelésre. A redundancia biztosítja, hogy a fontos alkatrészek (tápegység, hűtés, lemezek) meghibásodása ne okozzon leállást, mert a működéshez szükségesnél több található az adott alkatrészből. Általában ezek az alkatrészek üzem közben is cserélhetőek. A szerverek vásárlásakor gondolni kell a későbbi bővíthetőségre is.

A szerverek sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint egy asztali számítógép. A szervernek minden körülmény között működnie kell általában a nap 24 órájában. A hardver meghibásodása miatti leállást redundáns kialakítással csökkenthetjük. A redundáns kialakítás azt jelenti, hogy pl. két darab tápegység van a szerverben, amelyek üzem közben cserélhetőek, így a táp meghibásodása esetén nem kell leállítani a szervert.

Milyen gyártót válasszunk?

A neves gyártók (HP, IBM, DELL) már nagyon alacsony áron kínálnak szervereket. Célszerű az ő kínálatukból választani, ahelyett, hogy összeszerelt gépből alakítsunk ki szervert. A neves gyártók szerverei már a számítógépház kialakításában is különböznek. Jobb hűtéssel, redundáns táp lehetőséggel segítik a folyamatos működést.

Memória, processzor

A szerver vásárlásakor gondolni kell a későbbi növekedésre is.

Induláskor célszerű 2-4 GB memóriával szállított szervert választani, de ügyelni kell arra is, hogy további memóriabővítésre legyen lehetőség.

A kisebb szerverek is választhatóak már dual processzoros kialakításban, ahol a második processzort megvásárolhatjuk később is, amikor a szerver terhelése növekszik és nagyobb teljesítményre van szükség.

Háttértár (Diszk alrendszer)

A szerver kialakításának egyik legkritikusabb eleme a háttértár, ahol az adatainkat tároljuk. Két részből áll: a lemezvezérlő és a lemezek (winchesterek).

A lemezvezérlőnek mindenképpen támogatni kell a RAID technológiát. A RAID vezérlő segíthet a gyorsabb, biztonságosabb háttértár kialakításában. A RAID vezérlőnek többféle működése van. Az elterjedtebbek a RAID 0, 1, 3, 5, 6, 1+0.

A RAID 0 (striping) a lemezek összefűzésével segíti a gyorsabb működést, de egy lemez meghibásodása teljes adatvesztéshez vezethet.

A RAID 1 (mirror, tükör) esetén az adatok párhuzamosan íródnak a két lemezre. Ez az írást lassítja, de az adataink biztonságban vannak.

A RAID 1+0 a kettő kombinációja. Minimálisan 4 lemez szükséges, amelyből csak a fele a hasznos kapacitás.

A RAID 3, 5, 6 esetén minimum 3 lemez szükséges. A lemezek számától függetlenül egy lemez a biztonsági tartalék. Bármelyik lemez meghibásodása esetén működőképes marad a rendszer.

A diszkek darabszámát a RAID tömb kialakítása és a szükséges kapacitás határozza meg. A szükséges rendelkezésre állástól függően választhatunk IDE, SATA, SCSI, SAS lemezek közül. Az első kettő az olcsóbb, a második kettő a megbízhatóbb megoldás.

Mentés

A szerveren tárolt adatainkat rendszeresen (célszerű naponta) menteni is kell. Olyan megoldást kell választani, ahol az előző nap készült mentés nem íródik felül, mert a mentés megszakadása esetén egy mentésünk se lesz. Erre a legjobb választás egy szalagos mentő egység. A mentendő adatmennyiség határozza meg, hogy milyen eszközt válasszunk.

Milyen operációs rendszert válasszunk

A kis és középvállatok esetén általában három szerver operációs rendszer közül választhatunk. Mindhárom megoldás nyújt file-, nyomtató és levelező kiszolgáló lehetőségeket. Mindegyiknek van előnyös és előnytelen tulajdonsága. Egy kisebb vállalkozás esetén (ahol csak egy szerver használata indokolt) sokszor a választott vállalatirányítási rendszer (és a hozzá szükséges adatbázis-kezelő szerver) határozza meg az optimális rendszert.

Windows szerver

A Windows 2003 szerver ideális megoldás lehet egy vállalkozás szerverének, mely biztosítja a fájl-, nyomtató-, adatbázis- (MS-SQL), és levelező (Exchange) szerver funkciókat. Előnye, hogy a fejlesztők általi támogatottsága a legnagyobb.

Linux szerver

A Linux szerver egy nyílt rendszer, ahol a szoftver használata ingyenes, csak a szoftverfrissítési szolgáltatásért kell fizetni. Hasonló funkciókat valósíthatunk meg vele, mint a Windows szerverrel, de a szoftver árán megtakarított összeget egy jól kialakított rendszer esetén a munkadíjakra költhetjük.

NetWare (Novell) szerver

Ideális file-, nyomtató-, és levelező (GroupWise) szerver. Jogosultsági-, és fájl rendszere jobb mint az előző két megoldásé, de alkalmazás szerver funkciói korlátozottak.

Összegzés:

Mindhárom szerver megoldásnál elmondhatjuk, hogy megfelelően képzett szakember szükséges ahhoz, hogy a szerver által nyújtott szolgáltatásokat maradéktalanul ki tudjuk használni.