Kedd délelőtt, tele a bolt, a kártyaolvasó villog, aztán elszürkül a kijelző: „Nincs kapcsolat.” Ez nem szoftverhiba – valahol a városban egyetlen optikai kábelt vágtak el egy földmunkánál, és attól a pillanattól kezdve semmi nem működik, ami internetre épül: a kártyás fizetés, a felhős könyvelőprogram, a VoIP-telefon, a levelezés.

Nem szoftverhiba – egyetlen kábel is elég

A legtöbb cégvezető az informatikai kockázatot a szerverben vagy a számítógépekben keresi, pedig a leggyakoribb kiesési ok jóval egyszerűbb: egyetlen internetvonal. A szolgáltatók rendszeresen végeznek hálózatfejlesztést és karbantartást, ami tervezett kimaradással jár – ezek jellemzően fél-három óra közöttiek, de egyes területeken elérhetik a négy-öt és fél órát is. Ehhez jönnek a nem tervezett hibák: kábelszakadás, időjárási kár, szolgáltatói üzemzavar. Egyik esetben sincs szükség arra, hogy bármi elromoljon a cég falain belül – elég, ha a bejövő vonal egy pontján megszakad a jel.

Ez olyan, mint amikor egy településre egyetlen út vezet be. Nem számít, milyen jól van felszerelve a bolt odabent, ha az az egy út lezár, semmi nem jut be és ki. A redundancia lényege pontosan ez: egy második, független útvonal, ami akkor is működik, ha az elsőn valami elakad.

Mennyibe kerül egy elveszett délelőtt?

A kiesés költsége ritkán csak „nem tudunk dolgozni”. Egy kártyás fizetés nélkül maradt üzletben minden bukott tranzakció elveszett bevétel – a vevő ritkán jön vissza készpénzzel. Egy felhős könyvelőrendszerhez vagy VPN-hez nem hozzáférő irodában a kollégák tétlenül várnak, miközben a fizetésük ugyanúgy fut. Egy VoIP-alapú telefonrendszernél a bejövő ügyfélhívások egyszerűen nem kapcsolódnak – az ügyfél nem tudja, hogy hiba van, csak azt érzékeli, hogy nem veszik fel.

Egy 15-20 fős cégnél egy három órás kiesés könnyen ér annyit, mint néhány tíz- vagy százezer forintnyi elmaradt bevétel és állásidő – ez a szám cégenként nagyon eltérő, de a nagyságrend jól becsülhető: számolják ki, mennyibe kerül egy óra, amikor a teljes csapat áll, majd szorozzák meg a legutóbbi kiesés hosszával. Ha részletesebben szeretné végiggondolni ezt a számítást, ebben a cikkünkben bemutatjuk a menetét.

A kártérítés nem fedezi a kárt

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szolgáltatói szerződésben van kártérítési kötelezettség – ez igaz, de szűkebb, mint gondolnánk. A hatályos szabályozás szerint automatikus kártérítés (kötbér) csak akkor jár, ha a szolgáltató 72 óránál tovább nem hárítja el a hibát, és ez is jellemzően csak a szolgáltatási díj arányos csökkentését jelenti – nem a cégnél emiatt keletkezett tényleges veszteséget. Egy három-négy órás délelőtti kiesés tehát a legtöbb esetben egyáltalán nem ér el ehhez a küszöbhöz, függetlenül attól, mennyi bevétel maradt el miatta.

Mit jelent a redundancia kkv-méretben?

A redundancia nem azt jelenti, hogy két teljes árú vezetékes vonalat kell fenntartani – ez a legtöbb 10-50 fős cégnél túlzás. A gyakorlatban bevált megoldás egy failover (átkapcsolós) router, ami normál esetben a fő vezetékes vonalat használja, de kapcsolat-kiesés esetén automatikusan, másodperceken belül átvált egy másodlagos elérésre – jellemzően egy mobilhálózatos (4G/5G) SIM-kártyára. A felhasználó ebből semmit nem vesz észre, csak azt, hogy a rendszer tovább működik.

Egy ilyen router beszerzési költsége jellemzően egy nagyobb, jobb minőségű wifi router árának felel meg, a mobil SIM-hez pedig elég egy alacsony adatforgalmú, tartalék-célú előfizetés – ez a kombináció egy éven belül gyakran megtérül egyetlen komolyabb kiesés elkerülésével.

Hogyan válasszuk ki a második vonalat?

A kulcskérdés nem az ár, hanem a függetlenség. Ha a fő vonal és a tartalék is ugyanazon a technológián vagy ugyanazon a nyomvonalon fut (pl. két vezetékes vonal, ami a városban ugyanabban a kábelalagútban halad), egy kábelszakadás mindkettőt egyszerre viheti el. Érdemes olyan második vonalat választani, ami más technológiára épül (pl. vezetékes fő vonal mellett mobilhálózatos tartalék), és lehetőleg más szolgáltatótól jön – így egy adott szolgáltató teljes leállása sem érinti mindkét vonalat egyszerre. Ha a vállalati helyi hálózat (LAN) felépítését is most tervezi, érdemes ezt a redundancia-szempontot már a tervezéskor figyelembe venni.

Tévhitek

„Ez csak nagyvállalatoknak fontos” – valójában egy nagyvállalat könnyebben átvészel egy néhány órás kiesést, mert több telephelye, több munkaállomása van; egy 10-20 fős cégnél egyetlen vonal kiesése az egész működést leállítja.

„A mobilnet ugyanaz, mint a wifi” – a mobilhálózat pont azért jó tartaléknak, mert teljesen más infrastruktúrán fut, mint a vezetékes vonal; napi használatra viszont jellemzően lassabb és drágább, ezért marad tartaléknak, nem elsődleges vonalnak.

„Ha van áramfejlesztőnk, az elég” – az áramfejlesztő az áramkimaradás ellen véd, nem az internetkiesés ellen; a kettő két külön kockázat, és a kettő együtt ad valódi üzembiztonságot.

Összegzés

Az internetkapcsolat kiesése nem ritka és nem kiszámíthatatlan esemény, hanem rendszeresen visszatérő üzemeltetési kockázat – amit egy viszonylag olcsó, automatikus átkapcsolású tartalék vonallal nagyrészt ki lehet védeni.

Ha szeretné tudni, mi a saját kockázata, kérjen IT auditot: abakusz.hu/itaudit