Egy kis-, középvállalkozás informatikai rendszerének kialakításakor nem kap megfelelő hangsúlyt az adatok védelme. A szerver hardverhibájából adódó adatvesztést még mindenki megpróbálja elkerülni, de a költségvetésbe adatmentési megoldás már nem kerül bele.
A megfelelően kialakított szerver csak egy-egy alkatrész meghibásodásától véd. A szerver megsemmisülése (pl.:tűz), véletlen törlések illetve program hibák okozta adatvesztések ellen adatmentéssel védekezhetünk.
Az adatmentés célja, hogy az elveszett vagy véletlenül törölt adatokat vissza tudjuk állítani. Takarékossági okokból gyakran a mentési rendszer helyett az adatokat lemásolják egy munkaállomásra, vagy DVD-re írják. Mindkét megoldásnak alapvető problémája, hogy emberi beavatkozást igényel és ezért „elfelejtődhet”. A munkaállomásra másolásnál gyakori, hogy a mentés felülírja az előző napit, ezért egy félbeszakadt, vagy hibás másolás esetén nem lesz használható példány.
A mentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy automatikusan egy éjszaka alatt az összes kritikus adat mentésre kerüljön valamilyen, a szervertől független adathordozóra vagy helyszínre. Kisebb és közepes adatmennyiségnél ma a legelterjedtebb megoldás egy helyi lemezes mentőegység, amit felhő alapú tárhelyre is szinkronizálnak, nagyobb adatmennyiségnél pedig a szalagos mentőegység is versenyképes marad. Többféle mentési stratégia közül választhatunk, de a legfontosabb alapelv az úgynevezett 3-2-1 szabály: legalább három másolat legyen az adatról, két különböző típusú adathordozón, amelyek közül legalább egy fizikailag más helyszínen található.
Figyelnünk kell arra is, hogy minden szükséges adat mentésre kerüljön. A szerveren tárolt dokumentumok mentése általában mindenki számára egyértelmű. A levelezés és a vállalatirányítási rendszer adatainak mentése már nem mindenkinek jut eszébe. Mivel ez utóbbi kettő folyamatosan használható szolgáltatás, ezért ezek mentése már bonyolultabb. Olyan mentőprogramot kell választanunk, amelyik képes az adott levelezőprogram illetve adatbázis-kezelő mentésére.
A felhő alapú mentés ma már kényelmes kiegészítő vagy akár elsődleges megoldás lehet: az adatok automatikusan, titkosítva kerülnek egy külső szolgáltató szerverére, ezzel eleve teljesítve az „egy példány épületen kívül” elvet. Hibrid megoldásként sok kkv egyszerre tart helyi (gyors visszaállítású) és felhős (katasztrófa esetén is elérhető) másolatot – arról, hogy mikor éri meg inkább a saját szervert, mikor a felhőt választani, a Felhő vagy saját szerver: mikor melyik éri meg? című cikkünkben írtunk részletesebben.
A kazetták vagy külső lemezek tárolása során figyelnünk kell arra, hogy a mentés egy példányát épületen kívül célszerű tárolni. Egy esetleges tűz, vagy egyéb katasztrófa esetén a szerveren tárolt adatokkal együtt a mentés is megsemmisülhet, ha csak helyben van tárolva.
Kapcsolódó tudnivalók
A mentés nem csak a hardverhiba ellen jelent védelmet: egy zsarolóvírus-támadás esetén gyakran a mentés az egyetlen, ami a teljes adatvesztéstől megóvja a céget – erről bővebben a Zsarolóvírus: mi dönti el, hogy egy délelőtt vagy egy hét a kár? című cikkünkben írtunk. Az adatvédelmi kötelezettségekről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság oldalán tájékozódhat.
Ha szeretné tudni, mi a saját kockázata, kérjen IT auditot: abakusz.hu/itaudit
