Előbb-utóbb minden növekvő cég eljut odáig, hogy az irodai gép alatt zümmögő egyetlen szerver már nem elég. Ilyenkor jön a kérdés, amit gyakran rosszul tesznek fel: melyik a jobb, a felhő vagy a saját szerver? A helyes kérdés nem ez – hanem hogy az Ön cégének melyik éri meg öt év alatt, nem az első számlán.

Miről beszélünk valójában?

Saját szerver esetén Ön vásárol egy gépet, ami az irodájában vagy egy szerverszekrényben áll, és a cége üzemelteti. Felhő esetén ugyanezt a számítási kapacitást egy szolgáltatótól (pl. Microsoft Azure, vagy akár a Microsoft 365-ön belüli tárhely és alkalmazás-szolgáltatások) bérli, havidíj ellenében. A kettő között van egy harmadik, valóságban leggyakoribb út is: a hibrid megoldás, ahol egyes rendszerek helyben, mások a felhőben futnak – erre a cikk végén visszatérünk.

Kezdeti költség kontra folyamatos költség

Ez a döntés lényege, mégis sokan csak az egyik oldalát nézik.

Egy kisvállalati szerver (8-16 mag, 32-64 GB memória, tükrözött lemezekkel) 1,5-3 millió forintba kerül beszerzéskor, és 5-6 évig szolgál ki egy 15-40 fős irodát. Ez egyszeri, nagy tétel – de utána a gép a cégé, és amíg jól karbantartják, nincs havi bérleti díj érte.

A felhő pontosan fordítva működik: nincs belépő beruházás, a szolgáltatás felhasználónként vagy erőforrás-egységenként, havonta számlázódik. Egy tipikus kkv-s felhő-infrastruktúra havi 80-250 ezer forint körül alakul, mérettől és igénybe vett szolgáltatástól függően. Ez kezdetben olcsóbbnak tűnik – de öt év alatt ez 4,8-15 millió forint, jóval több, mint egy hasonló teljesítményű saját szerver ára.

Itt jön a csavar: a saját szerver ára nem áll meg a vételárnál.

A rejtett költségek, amiket a legtöbben kihagynak a számításból

Egy helyben üzemeltetett szerver nem csak megvásárolni kerül pénzbe.

Kell hozzá szünetmentes tápegység (UPS), hogy egy áramszünet ne okozzon adatvesztést – ez 100-300 ezer forint, és 4-5 évente cserélni kell az akkumulátorát. Kell légkondicionált, zárható helyiség, mert a szerver folyamatosan hőt termel, és a túlmelegedés a leggyakoribb hardverhiba-ok. Kell napi mentés, lehetőleg egy másik telephelyre vagy felhőbe mentve is – ez önmagában egy külön szolgáltatás, jellemzően havi 10-30 ezer forint. És kell valaki, aki mindezt karbantartja: frissíti, figyeli, és hibaesetben gyorsan reagál – ez vagy egy üzemeltetési szerződés, vagy egy főállású munkatárs bér- és járulékköltsége.

Amit ehhez képest a felhő ígér: a szolgáltató gépterme, árama és hűtése már benne van a havidíjban, és Ön nem vásárol hardvert, amit öt év múlva le kell cserélni – ezt a szolgáltató teszi meg helyette. Amit viszont a felhő NEM old meg magától: a mentés és az üzemeltetés mindkét esetben az Ön feladata marad. Egy felhőszolgáltató az infrastruktúra rendelkezésre állásáért felel, nem azért, hogy egy véletlenül törölt fájlt vagy egy hibás frissítés utáni adatvesztést vissza tudjon állítani – ehhez, ugyanúgy, mint saját szerver mellett, külön mentési szolgáltatás kell. És kell valaki, aki kezeli a felhasználói jogosultságokat, figyeli a rendszert, és hibaesetben reagál – ez a feladat a felhőben sem tűnik el, csak átalakul: kevesebb a hardveres teendő, de a napi szintű felügyelet megmarad.

Mikor éri meg a saját szerver?

Három helyzetben szinte mindig a saját gép nyer.

Ha a cégnek stabil, kiszámítható terhelése van – ugyanannyi felhasználó, ugyanazok a programok, évek óta -, a felhő rugalmassága olyan előnyöt kínál, amiért Ön fizet, de nem használja ki. Ha vannak helyi, régi rendszerek (egy 15 éve futó vállalatirányítási szoftver, egy gyártássori vezérlőprogram), amik nem, vagy csak drágán költöztethetők felhőbe, a migráció maga többe kerülhet, mint amennyit évekig spórolna vele. És ha a telephelyen lassú vagy megbízhatatlan az internet – egy vidéki telephelyen ez gyakori -, a felhőben futó rendszer minden művelete az internetkapcsolat sebességétől függ majd, ami napi bosszúságforrás lehet.

Mikor éri meg a felhő?

Fordítva is igaz: van, amikor a felhő egyértelműen jobb üzlet.

Ha a cég növekszik vagy ingadozik – szezonális a forgalom, vagy tervben van egy új telephely, esetleg otthoni munkavégzés -, a felhő úgy skálázható, hogy egy gombnyomásra több vagy kevesebb kapacitást vesz igénybe, míg egy saját szerver bővítése új hardvert jelent. Ha nincs a cégnél informatikai kompetencia a helyben tartáshoz, a felhő szolgáltató gondoskodik a hardver alapkarbantartásáról – a mentésről és a jogosultságkezelésről azonban így is Önnek (vagy egy üzemeltetési partnernek) kell gondoskodnia. És ha a cég több telephelyen dolgozik, vagy sok a távmunkás kolléga, a felhőben tárolt adat mindenhonnan egyformán elérhető, míg egy egyetlen irodában álló szerverhez VPN-kapcsolat kell kívülről – ez plusz beállítás és plusz sebezhetőségi pont.

Tévhitek

„A felhő mindig olcsóbb.” Rövid távon szinte mindig igen, mert nincs belépő beruházás. Öt-hat éves távlatban azonban egy stabil terhelésű, 15-40 fős cégnél a saját szerver gyakran olcsóbb – csak ezt a számítást kevesen végzik el végig, a rejtett üzemeltetési költségekkel együtt.

„A saját szerver biztonságosabb, mert a kezünkben van.” Ez fordítva igaz lehet: egy nagy felhőszolgáltató biztonsági infrastruktúrája (tűzfal, behatolásvédelem, redundáns áramellátás) jellemzően meghaladja azt, amit egy 15-40 fős cég saját maga meg tud engedni magának. A saját szerver biztonsága azon múlik, mennyit fektet bele Ön – nem azon, hogy hol áll a gép.

„A felhőben a mentés és az üzemeltetés magától megoldott.” Ez az egyik legdrágább félreértés. A felhőszolgáltató az infrastruktúra rendelkezésre állásáért felel – azért, hogy a szerver fusson -, nem azért, hogy az Ön adatait vissza tudja állítani, ha véletlenül törlődnek, vagy hogy figyelje a jogosultságokat és a rendszer állapotát. Üzemeltetés és mentés mindkét modellben, saját szerver esetén és felhőben egyaránt, külön feladat és külön költség marad – csak más felelősségi körbe kerül.

„A kettő között választani kell.” A gyakorlatban a legtöbb kkv hibrid modellben végzi: a levelezés és az irodai alkalmazások felhőben (pl. Microsoft 365), a helyi, nagy adatforgalmú vagy régi rendszerek pedig helyben futnak. Ez nem félmegoldás, hanem tudatos döntés arról, melyik rendszer melyik környezetben van a helyén.

Összegzés

A kérdés nem az, hogy a felhő vagy a szerver jobb – hanem hogy az Ön cégének mérete, terhelése és növekedési terve melyikhez illik jobban. Az egyetlen számítás, ami valóban eldönti a kérdést, az öt éves teljes költség – beruházás, üzemeltetés, karbantartás és a kiesés kockázata együtt -, nem az első számla összege.

Kapcsolódó tudnivalók

Akár a saját szerver, akár a felhő mellett dönt, a gép vagy szolgáltatás választása csak az egyik fele a képnek – arról, hogy egy vállalati kiszolgálónál mire érdemes figyelni beállításkor és üzemeltetéskor, a Vállalati kiszolgálók című cikkünkben írtunk. A felhőalapú számítástechnika általános működéséről a Wikipédia oldalán is tájékozódhat.

Ha szeretné tudni, mi a saját kockázata, kérjen IT auditot: abakusz.hu/itaudit